Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyszer régen 1848. feb. 12.-én egy harcos egyedül maradt a pusztában. Körbevették neki csak egy kisbicskája volt. Először megtámadták kézzel de hiába egy maga lekaszabolta őket. Azután mindenki lőtt rá de ő viszont lefeküdt ügyesen úgy hogy az emberek egymást lőtték le. Ez tehát az én történetem.

                                                    A történlemben így jegyezték le:

 

     "Szép Mátyás ki egy maga ölte meg az orosz sereget, legyen hát övé a GreenSoldier klán serege."

 

"Ez hát az én történetem mindenki tudja már a nevem és én örökké lelki és testi vezére leszek"                                              

 

 

                                                               Aláírás:

                                                                                        Szép

                                                                                                           Mátyás

                                                                          "A Vezér"